Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/92/ICC2.CD

Text File | 1995-09-17 | 17KB | 274 lines

      @VHálózatok, szalagok, merevlemezek@N

      @VInternational Computer Conference@N

          Idén rendezte meg a  Dataquest Europe Ltd. másodszor  az
      International Computer Conference  (ICC) nevû rendezvényt  a
      Duna  Intercontinentalban.  A  konferencia  két   szekcióban
      dolgozott:  egyrészt  termékbemutatókat  láthatott, másrészt
      elôadásokat   hallhatott  a   közönség  a   számítástechnika
      fejlôdési irányairól.
          A  konferencia   szervezôi  nagyon   jól  dolgoztak,   a
      programok pontosan követték egymást. Az elôadások  érdekesek
      voltak,  s  aki  esetleg  mégis  elunta  magát,   kárpótlást
      kereshetett a termékbemutatókon.
          Az elôadások  egyik fô  témája a  hálózatok jövôje volt.
      Ennek megfelelôen a  ""kompatibilitás" és a  ""bôvíthetôség"
      szavakat hallhattuk legsûrûbben.
          A Chipcom  Deutschland GmbH.  szakembere @KHálózati  hiba:
      @Khogyan gyôzhetjük le a fô hibákat?@N címmel tartott elôadást.
          A hálózatoknál manapság több problémával is szembe  kell
      nézni. A  technikai fejlôdésbôl  eredôen a  hálózatok nônek,
      változnak és  egyre többen  használják ôket.  A felhasználók
      számának    növekedésével    a    felhasználói   szerveridôk
      csökkennek, nô a bonyolultság. Ráadásul nincs szabvány,  így
      szinte mindenki más hálózati protokollt használ.
          A  Chipcom  erre  kínál  megoldást.  Kifejlesztettek egy
      háromcsatornás    felépítést,   amelynek    a   lelke    egy
      többprotokollos  koncentrátor.  îgy  a  hálózaton  egyszerre
      mehet  például  két Ethernet  és  egy Token  Ring.  Az egész
      hálózatra a  modularitás jellemzô,  így meghibásodás  esetén
      minden könnyen javítható illetve cserélhetô.
          Az ismert cégtôl, a Lotus Developmenttôl Richard  Cattle
      és Suresh Patel tartott elôadást @KLAN maximális  kihasználása@N
      címmel.   A  cég   jelszava  :   ""A  hálózat   egyenlô   az
      együttmûködéssel".  Ez  egyszerre  jelenti  a  termékek,   a
      felhasználók   és    a   platformok    együttmûködését.   Az
      együttmûködéssel  a  költségek  törtrészükre  csökkenthetôk,
      mivel   így  elég   egyszer  elvégezni   a  kutatásokat.   A
      kompatibilitással  --  a platformok  együttmûködésével  -- a
      fejlôdés gyorsabb lesz, hiszen mindenki ugyanazt  fejleszti,
      és  a  konverziós  idô  is  elmarad.  Ráadásul  a rendszerek
      áttekinthetôsége  is  nô.   A  Lotus  többek   között  ezért
      fejlesztette ki a cc:Mail-t.
          A   programcsomag   az   egyes   felhasználók    közötti
      kommunikációt hivatott leegyszerûsíteni, így csökkenthetôk a
      postai   és   raktározási  költségek.   Sôt,   a  felesleges
      utazgatások   is   elkerülhetôk,  ami   nem   kis  idô-   és
      pénzmegtakarítás.  Természetesen  a  cc:Mail  támogatni  fog
      minden gépet és operációs rendszert. A cég ezzel a csomaggal
      új szabványt akar teremteni ugyanúgy, mint korábban a  Lotus
      1--2--3 csomaggal.
          Allied  Telesis   @KLAN  építôelemek   --  illeszthetôség,
      @Kösszekapcsolhatóság,    hasznosíthatóság@N    címmel   beszélt
      ugyanarról  a  témáról.  ï abból  indult  ki,  hogy mindenki
      elismeri:   szabványokra   szükség   van.   Természetesen  a
      hálózatoknak is megvannak a maguk szabványai, ez azonban még
      nem  jelent  kapcsolhatóságot   --  az  autóalkatrészek   is
      szabványosak, de  nem cserélhetôk  szabadon. Ilyen  hálózati
      szabványok például az ISO 8802, az IEEE 802 és a TCP/IP.
          A   helyzet   természetesen  nem   olyan   vészes,  mint
      gondolnánk, mert  a hálózatoknak  csak mintegy  22 százaléka
      csatlakozik  ""kívülre"  is. îgy  a  probléma tulajdonképpen
      hálózati hidakkal  (bridge) is  megoldható. Természetesen  a
      hálózatok növekedésével ez a probléma igen súlyossá  válhat.
      Ezért -- javasolja Telesis -- még most, viszonylag korán  be
      kellene  vezetni  a  hálózatokba  a  modularitást,  mivel ha
      modulokból  építkezünk,  ugyanúgy ki  tudunk  építeni testre
      szabott   hálózatokat,   mint   korábban   különbözô  egyéni
      hálózatokat. Igaz  ugyan, hogy  az új  típusú hálózatok csak
      megközelítik a régebbiek hatásfokát, viszont a  késôbbiekben
      könnyen bôvíthetôk és kompatibilisek maradnak.
          A  VisiSoft  szakembere  is a  LAN-ról  beszélt,  de más
      szempontból.  Elôadásának  címe:  @KLAN/WAN  kezelés   újszerû
      @Kmegvilágításban@N.   Az  elôadáshoz   egy  termékbemutató   is
      kapcsolódott,   bemutatták  a   VisiNet  PC-alapú   grafikus
      hálózatkezelô szoftvert. A program a megnövekedett hálózatok
      által támasztott igények kielégítését hivatott szolgálni.  A
      VisiNettel nemcsak az  értékeket tudjuk megállapítani,  mint
      más programoknál  -- bár  minden szerverhez  és csomóponthoz
      135  adatot,   illetve  kicsit   variálva  akár   többet  is
      rendelhetünk --, hanem  elôrejelzések is készíthetôk,  sôt a
      program  alkalmas figyelmeztetésre,  és tanácsokat  is ad  a
      kritikus  helyzetek   elkerülésére.  A   megadott  riasztási
      küszöbök  átlépése   naplózható,  ugyanakkor   a  riasztások
      hierarchikusan sorbaállíthatók. Ez nagyon jól jöhet,  hiszen
      nem ritka, hogy egy  nagyobb hiba kiküszöbölésével a  kisebb
      hibák is eltûnnek. A program rendelkezik olyan  ""extrákkal"
      is, hogy  például figyelmen  kívül hagyja  a kritikus  érték
      túllépését munkakezdéskor,  hiszen ilyenkor  az adatforgalom
      nagyobb a szokásosnál.
          A program  grafikusan ábrázolja  a hálózatot  -- a házon
      belülitôl egészen a  világot átfogó hálózatokig,  egyenletes
      nagyítási  lehetôségekkel  --,  így  egy  vonalmeghibásodást
      ténylegesen ismertet. Ugyanakkor  kényelmessé teszi, hogy  a
      beépített  OLE  és DDE  csatolókkal  a program  funkcionális
      részeit   beágyazhatjuk   más   programokba,   illetve   más
      programokból  vehetünk át  például ábrákat  és értékeket.  A
      program   még  egy   hibakezeléshez  és   státusvizsgálathoz
      szükséges nyelvet is biztosít, amit Pascal-jellegénél  fogva
      hamar meg lehet tanulni.
          A  Proteon  Internationaltôl  Paul  Toldalasi  @KHálózatok
      @Kközötti   kiépítési   stratégia@N   címû   elôadása   abból  a
      problémából  indul ki,  hogy hálózat  építésénél felmerül  a
      kérdés: ""Milyen  rendszerût?", ""Milyen  architektúrájút?".
      Ilyenkor   azonban   ritkán  vesszük   számításba   a  többi
      rendszerhez  való   kapcsolhatóságot.  Késôbb   persze  ezen
      segíthetünk a hidakkal, de ez nem tökéletes. Az lenne a  jó,
      ha a  többi hálózat  rögtön a  routerrel lenne kapcsolatban.
      Ezen segít az  új készülék, amelyet  ""brouter"-nek neveztek
      el,  mivel  a  bridge-et  is,  a  routert  is  helyettesíti,
      megkönnyítve és meggyorsítva a hálózatok együttmûködését.
          Az  SMC  szakembere  az  Ethernet  hálózatokról  beszélt
      @KEthernet összekapcsolhatóság@N címû elôadásában. A hagyományos
      Ethernet hálózatoknál korlátozó tényezô lehet a kábel hossza
      és a gépek száma. A korábban megfelelô nagyságú  hálózatokat
      a  cég  növekedésével  együtt  növelni  kellene,  ugyanis  a
      hálózat  egészének  lecserélése  nagyon  költséges.  Erre ad
      megoldást az ismétlôk (repeater) beépítése, hiszen így  akár
      megháromszorozható  a kapcsolható  gépek száma,  de egy  idô
      után -- úgy 90 gép körül -- már ez is kevés.
          Ezen a dilemmán segít  az SMC. ùj koncentrátorával  elsô
      lépésben akár 232-re is növelhetjük az állomások számát.  Ha
      azonban    többszintes   bekötést    alkalmazunk   --    egy
      koncentrátorra  egy  másikat  kötve --  akár  1024  gépet is
      bekapcsolhatunk egy hálózatba  híd nélkül. Mindezt  tehetjük
      anélkül, hogy  megsértenénk az  IEEE802.3 által  felállított
      5--4--3 szabályt. (Egy hálózatban két állomás között maximum
      5  drótszelvény,  4  ismétlô  vagy  koncentrátor  és  három,
      állomásokkal  terhelt  szelvény  lehet.)  Az  SMC  egy másik
      speciális koncentrátorával pedig  az egyes kábeleket  akár 1
      km  hosszúra  is  méretezhetjük  a  hálózat  veszélyeztetése
      nélkül.  E   termékeket  itthon   a  KFKI   és  a   Dataplan
      forgalmazza.
          Ungermann-Bass az @KEnterprise  hálózatok a 90-es  években@N
      címû  elôadásában  a   LAN-ok  és  WAN-ok   összeolvadásának
      folyamatát   tárta    elénk   a    hálózatok   fejlôdésének,
      térnyerésének  bemutatásával. Az  elôadó a  PlusBus-t és  az
      Enterprise Hub-ot is bemutatta, amely az 1988-ban  megjelent
      intelligens   hubok   szinte   tökéletes   változata.  Hazai
      képviseletük a Kontarex Kft.
          A  konferencia  másik témája  a  számítógépek adattároló
      képességének  növelése  volt.   A  Tandberg  Data   A/S  cég
      szakembere @KPC rendszerek háttértárainak alkalmazhatósága  és
      @Kteljesítménye@N  címmel   tartott  elôadást.   Az  oslói   cég
      streamerek és gazdaságos monitorok készítésével foglalkozik.
      Jelenleg 120,  150, 525  Mbyte-os meghajtókat  és 1 Gbyte-os
      kazettákat készítenek,  s bemutatták  a közeljövôben  piacra
      kerülô 2 Gbyte-os modellt.
          A  meghajtók  lefelé kompatibilisek,  és  tartalmazzák a
      hardveres  tömörítés   lehetôségét.  îrási   sebességük  300
      Kbyte/s, tehát az 1 Gbyte-os kazetta teleírása mindössze  58
      percet vesz igénybe. A meghajtók üzembiztossága igen nagy, a
      cég 50 ezer  óra hibátlan mûködést  garantál -- ez,  ha napi
      egy  archiválást  veszünk,  137  év.  A  visszaállíthatatlan
      adathibák aránya mindössze 10^-15 bit/bit, ami azt  jelenti,
      hogy várhatóan 200 ezer 525 Mbyte-os kazettát írhatunk  tele
      hiba nélkül. Az 5|1/4  colos meghajtókat egyszerûen a  gépbe
      kell helyezni, rá kell  csatlakoztatni a megfelelô kábelt  a
      gépre, és már indulhat is az archiválás.
          Minden jelentôs  gépet (IBM  PC/XT/AT, PS/2,  Apple Mac,
      munkaállomások stb.)  és operációs  rendszert (DOS,  Novell,
      OS/2,  Unix,  Xenix   stb.)  támogatnak.  Az   elôadás  igen
      meggyôzôen  bizonyította  az  archiválás  szükségességét.  A
      statisztikák szerint a meghibásodások 67 százaléka a kezelôk
      hibájából,  17  százaléka   külsô  hatásból  (tûz,   beázás,
      földrengés stb.) és 18 százalék a nem megfelelô használatból
      (vírusok és szándékolt károkozás) ered. Gondoljuk végig, mit
      takaríthatunk  meg,  ha  hetente  archiváljuk  500  Mbyte-os
      hálózati merevlemezünket, ez hány lemezt vesz igénybe, ha az
      amortizáció tíz hónap,  ráadásul az emberi  munkaerôigény is
      jelentôs, vagy ha  ugyanez összesen csak  45 kazettát és  az
      ebédszünet  elején   egy  gombnyomást   vesz  igénybe.   Nem
      véletlenül  hangzik  így  a  cég  mottója:  ""Minôség minden
      byte-ban".
          Az Exabyte Corporation szakembere a cég nevéhez  méltóan
      @KA  teljesítményhatár  növelése@N  címet  adta  elôadásának.  A
      kazetták  szerepe  az  idôk  folyamán  változott,  a kezdeti
      idôkben az  elsô helyen  a végrehajtás  állt, tehát  mintegy
      memóriakiterjesztésként   használták,   második   helyen  az
      archiválás, harmadik  helyen a  programcsere, s  csak utolsó
      volt  a backup.  Mára teljesen  megfordult a  sorrend:  elsô
      helyen  áll  a  backup,  az  archiválás  a  második,  és   a
      programcsere az utolsó, a végrehajtás pedig szinte megszûnt.
          Az   elôadó   hangsúlyozta   a   biztonsági    másolatok
      készítésének  szükségességét,  hiszen  egy  elveszett munkát
      újra el kell végezni, ami rengeteg pénzt emészthet fel  (egy
      Mbyte  körülbelül 1340  dollárt), ennek  ellenére --  a  cég
      felmérései szerint -- az emberek 25 százaléka sohasem készít
      másolatot.  A  megkérdezettek ennek  okát  a teljesítményben
      látják. Kevesen  tudják azonban,  hogy a  merevlemezek és  a
      kazettás  egységek  teljesítménygörbéje  1987-ben  metszette
      egymást,  és  azóta a  merevlemezeket  kétszer lekörözték  a
      kazettás egységek.
          A fejlesztés három irányban képzelhetô el. Lehet növelni
      a szalag hosszát, de ez vékonyítást is jelent, ami növeli  a
      sérülékenységet (a dobozt  a kompatibilitás miatt  nem lehet
      növelni).  Lehet  tömöríteni, de  mindent  csak egyszer,  és
      sajnos nem egyformán lehet tömöríteni, ráadásul ez  lassítja
      az adatátvitelt. Lehet növelni az írássûrûséget is, de ennek
      fizikai (molekuláris) határai vannak, ez a határ  körülbelül
      149 Mbit/négyzetcol. Megoldás  lehet több drive  használata,
      de ennek helyfoglalási  határai vannak, ezért  fejlesztették
      ki az  úgynevezett @Kstackereket@N.  Ezekben több  tucat kazetta
      helyezhetô  el,  és  a  gép  automatikusan  választja  ki  a
      szükségeset. îgy a felhasználó egy területnek látja az egész
      háttértárolót.
          A   Wangtek   szakembere   @KTovábbfejlesztett   háttértár
      @Kmegoldások@N  címû  elôadásában  a  cég  egyik  fô profiljához
      igazodott. A Wangtek árulja a legjobb ár/teljesítmény arányú
      szalagos termékeket. QIC rendszerû meghajtóik 1  Gbyte-osak,
      átviteli sebességük 12  Mbyte/perc. A meghajtó  mérete 5|1/4
      col. DAT meghajtóik  2 Gbyte-osak, átviteli  sebességük 10,9
      Mbyte/perc, 3|1/2 és 5|1/4 col méretûek. Egyes típusaik  MFM
      floppyvezérlôre   csatlakoztathatók,   a   többiek   a  SCSI
      szabványt  használják.  Négy  fejes  közvetlen ellenôrzéssel
      rögzítik az adatokat.
          Az  elôadó  arról  is  beszélt,  hogy  cége  szeretne új
      szabványt    bevezetni     NGQ    névvel.     Ez    jelentôs
      teljesítménynövekedést jelentene a QIC-vel szemben.  Például
      a  maximális  mérethatárt  felvinné  35  Gbyte-ig,  az írási
      sebességet pedig 200 Mbit/s-ig.
          Júliusban  várható  új, 4  Gbyte-os  DAT egységük,  amit
      szeptemberben követne  egy hálózati  változat, októberben  a
      Sun, novemberben pedig a Unix változat (mind az SCO, mind az
      AT&T).  Természetesen  ezek   a  meghajtók  tartalmazzák   a
      hardveres tömörítés lehetôségét.
          A Eurologic  szakembere, Hans  O'Sullivan @Kîrástitkosítás
      @Knagyteljesítményû  mágnesszalagos   eszközök  számára@N   címû
      elôadásában  a  háttértárolókhoz  kapcsolódó  adatvédelemrôl
      beszélt.
          Gyakran elôfordul,  hogy egy  cég összes  lényeges adata
      egy  kazettán  van.  Ilyenkor nagy  a  veszélye,  hogy ahhoz
      illetéktelenek hozzáférnek. Több  módszer is elképzelhetô  a
      védekezésre. A legegyszerûbb, ha elzárjuk a kazettát, de  ez
      nem lehet  végleges megoldás.  Ennél jobb  módszer az adatok
      titkosítása   szoftveres   vagy   hardveres    módszerekkel.
      Elôbbinek elônye, hogy olcsó és könnyen kezelhetô, de lassú,
      és  ugyanakkor  könnyebb  feltörni.  A  hardveres   megoldás
      kiküszöböli  ezeket  a  hibákat  --  ez  viszont  drága   és
      bonyolult.
          Az Eurologic a középutat választotta: olyan  meghajtókat
      gyártanak, amelyek  maguk is  kódolnak, ugyanakkor  az egész
      rendszer  könnyen kezelhetô  a néhány  soros LCD  kijelzônek
      köszönhetôen.  A  kijelzôn egyébként  nemcsak  a kódolásról,
      hanem a mentés folyamatáról is visszajelzést kapunk. A cég a
      kód kiválasztásánál is  a középutat választotta.  Ötvözte az
      Amerikában elterjedt DES és a RSA kódolást. îgy kiküszöbölte
      az  elsô módszer  gyenge kódolási  hatásfokát és  a  második
      lassúságát.
          Egyedül  a  Seagate  Technology  elôadója,  Andrew Batty
      tartott elôadást az eddigi  két témakörön kívül. Elôadása  @KA
      @Klemezteljesítmény értéke@N címet viselte.
          A minôséget nehéz meghatározni, az élet minden területén
      mást  jelent.  Ha  meghatározni nem  is  tudjuk,  de gyakran
      ránézésre el  tudjuk dönteni,  hogy melyik  a jobb gyümölcs,
      autó, repülô.  Vajon a  merevlemezeknél hogy  van mindez, mi
      számít a  minôség megállapításánál?  Az ár,  a gyorsaság,  a
      méret? Természetesen a gyorsaság -- állítja Batty.
          A     bemutató      azt     ecsetelte,      hogy     kis
      teljesítménykülönbségek  is   igen  jelentôsek   lehetnek  a
      felhasználás  szempontjából.  Egy  merevlemez  valójában nem
      akkor olcsó,  ha az  ára alacsony,  hanem ha  minél hamarabb
      megtérül  az ára.  Ezért a  minôséget eldöntô  jellemzôk:  a
      keresési  idô,  az   adatátviteli  sebesség,  a   merevlemez
      válaszideje. Néha egy sokkal  jobb merevlemez akár egy  jobb
      gépre való átállást is feleslegessé tehet -- s ez azért  nem
      kis megtakarítás.
          Azt hiszem, ez  volt a nap  egyik legjobb elôadása.  Mr.
      Batty  nagyon  jól építette  fel  és meggyôzôen  adta  elô a
      mondanivalóját  --  valóban  elôadást  tartott,  nem   pedig
      szakmai tájékoztatót.

      @KLencsés Gábor@N